Tovább zajlik a menetelés, sikerült visszavágni a karácsonyi zakóért a Vikings-nak és a fantasztikus offense-nek köszönhetően a legutóbbi Super Bowl győzelem után ismét playoff győzelemnek örülhettünk.

Valóban emlékezeteset nyújtottak a támadóink, a legszebb álmaimban sem vártam volna ilyen játékot idén. 4 touchdownt szereztek és egy kis odafigyeléssel összejöhetett volna az ötödik is. Tovább növelte az értékét Daniel Jones, aki 379 yardot szerzett összesen, ebből 301 volt a passzolt. Extrém sokat futott a labdával, főleg az első félidőben lódult meg állandóan, de ezek rendre jó döntések voltak. Odaadta Brian Daboll az irányítónk kezébe a labdát, ő pedig elfogadta a kihívást és győzelemre vezette a csapatát. A vártnál kevesebb lehetőséget kapott Saquon Barkley, de így is beért kétszer az end zone-ba és több szép játékot láttunk tőle. Nemcsak ő, hanem Matt Breida is a legjobbját nyújtotta, megoldott egy rövid yardos szituációt.

Jöjjön némi negatívum, hiszen 3 perccel a vége előtt bemutatott egy olyan dropot Darius Slayton, amellyel lezárhattuk volna a meccset, de a csapattársak és az edzők is kiálltak mellette és próbálták biztatni, ami nagyon tetszett. Isaiah Hodgins volt a sztár, aki bokasérüléssel zárt 100 yard felett. Még Kenny Golladay-nek is jár a pirospont, akitől láthattunk egy gyönyörű blokkot. Élményszámba mentek a játékhívások, amelyek kicsinálták a gyenge Minnesota védelmet és olyan kreatív play-eket láthattunk, mint például a hát mögötti handoff. Azt gondolom, hogy egyik csapat sem tudott volna ennél jobb offense-t kiállítani tegnap.

A defense viszont sajnos most esett össze és majdnem végig átjáróházként üzemeltek. A védőfal belső része brillírozott, de a második félidőre sajnos elveszítettük Azeez Ojularit, akinek érezhető volt a hiánya. Nem sikerült sacket szerezni, bár többször is nyomás alatt volt Kirk Cousins, akiről azért le kell írnom, hogy kiválóan szerepelt. 4 yardos átlaggal futott Dalvin Cook, kb. erre számítottunk és a podcastben is említést tettem róla, hogy nemcsak a passzjátékkal kell próbálkoznia az ellenfelünknek.

Sajnos tovább szenvedünk a tight endek ellen, ismét 100 yard felett zárt T.J. Hockenson, aki elé nyugodtan kiteríthettük volna a vörös szőnyeget. Cserébe viszont sikerült limitálni Justin Jeffersont, aki erőteljesen kezdett, de totál elhalványult és mindössze 47 yarddal zárt. Ennyit jelent Adoree’ Jackson jelenléte, akin egyáltalán nem látszott meg a hosszúnak mondható kihagyás.

Valószínűleg nem most írtam le a legeredetibb gondolataimat, de nagyon régen voltam ilyen boldog a csapat játékát illetően és a magamét is megittam tegnap, aminek érzem a hatását… Újra csodát tett az edzői stáb és kihozták a maximumot a játékosainkból, akiket nem nyomott agyon a rájátszás terhe és szemmel láthatóan élvezték a játékot. Még ennél is nagyobb bravúr kell az Eagles ellen, de azt hiszem eljutottunk arra a szintre, hogy mindenkinek komolyan kell venni ezt a csapatot, különben kellemetlen meglepetésben lehet részük.

Forrás:

Magyar New York Giants Blog

giantsfootball.blog.hu