Nem sikerült veretlenül zárni az előszezont, hiszen egy utolsó percben bekapott touchdownnal vereséget szenvedtünk. Lássuk az egyéni teljesítményeket.

Más tervvel vágott neki a két csapat a presasonnak, hiszen a Jets-nél eddig elsősorban a cserék szerepeltek, nálunk pedig több lehetőséget kaptak a kezdők, így az első félidőben papíron az ellenfelünknél voltak jobb játékosok. Ez meg is mutatkozott, kezdetben a támadófalunk tanácstalan volt a védőkkel szemben, azonnal ott voltak az irányítóink arcában és a futójáték sem működött. A konstans nyomásnak az lett az eredménye, hogy Tyrod Taylor hátsérülés miatt kiállt, így kicsivel több mint három negyednyi lehetőséget kapott Davis Webb.

A három mérkőzés egészét nézve összességében rosszabb teljesítményt vártam tőle és Taylor kiállása miatt nagy esélyt látok arra, hogy az aktív keretben tartjuk. A futóknál az O line nem támogatta Matt Breida játékát, a társainál pedig nem sok újdonságot láttunk. Antonio Williams ellen szól a fumble-je, amit sikerült visszaszerezni és azt is tegyük hozzá, hogy nagyon jól mozgott Jashaun Corbin a red zone-ban, ráadásul a felé repülő labdákat is ügyesen kapta el az újonc, így itt rezeghet a léc.

Gary Brightwell helyét biztosnak gondolom, visszahordóként is őt alkalmazta az edzői stáb. Az elkapóknál mindenképp meg kell említenem Kenny Golladay lustaságát, látványosan nem érdekli a játék és nem lepődnék meg azon sem, ha a következő napokban elkezdenénk trade partner után kutatni…  Hasonló helyzetben van Darius Slayton is. A tight endeknél végre összeállt volna Daniel Bellinger játéka, erre agyrázkódás miatt kiszállt a mérkőzésből. A támadófal nagyon felemásan szerepelt, egy-egy váratlan sérülés nagyon felboríthatja az erőviszonyokat, viszont a cserék ellen javítani tudtak a játékosaink.

A pass rush-ban is úgy néz ki, hogy csak az Ojulari-Thibodeaux párosra számíthatunk, hiszen a társaik vagy sérültek vagy észrevehetetlenek. A védőfal közepén is óriási lesz a kontraszt, nagy éve lehet Leonard Williams-nek és Dexter Lawrence-nek is, mögöttük azonban nagyon inkonzisztensen szerepeltek a rotációs embereink. Számos alkalommal simán átmentek rajtuk a Jets futói, viszont a becsületükre legyen mondva, hogy ügyesen oldottak meg néhány rövid yardos szituációt.

A játék keménységével is gond volt a védelemben, ami számos elhibázott szerelésben nyilvánult meg. Azonnal javításra szorul a probléma, hiszen szinte minden mérkőzésen felesleges yardmennyiséget adományoztunk az ellenfeleknek. A második interceptionjét is bemutatta Austin Calitro, akinek nálam biztos helye lenne az 53-as keretben, főleg Darrian Beavers sérülése után. Egyértelműen jobb játékos benyomását keltette, mint Carter Coughlin és Cam Brown.

Az első négy hely biztosítottnak tűnik a cornerbackek között, azonban Aaron Robinson továbbra is vészmegoldásnak számít a szélen. Semmit sem láttunk Rodarius Williams-ből, a többiek pedig nagyon gyengék. Érdemes lesz figyelni a keretszűkítéseket, vélhetően lecsapunk valakire. A safety-k között Trenton Thompson és Nate Meadors lehet a két cserénk.

A special teamben jól végezte a dolgát a Graham Gano sérülése miatt eligazolt Ryan Santoso, Jamie Gillan pedig most is óriásiakat puntolt. A visszahordásokról nagyon nem lehet mit írni, az elhibázott szerelések viszont itt is komoly károkat okoztak.

Örülök, hogy vége az előszezonnak, így a harmadik mérkőzésre már elfogyott a lelkesedésem, eleget láttam a cseréket. Az előttünk álló szezonnal kapcsolatban túl sok mindent nem lehetett leszűrni, az viszont eléggé valószínűnek tűnik, hogy főleg az első hetekben tapasztalunk majd némi bizonytalanságot a támadófalban és a pass rush-ban, de még ennél is jobban félek a secondary-től. Ne feledjük, hogy a GM- és az edzőváltás egy újabb újjáépítés kezdetét jelenti, amelyet talán maguk a tulajok sem titkolnak már. Én ennek a tudatában vágok neki a következő esztendőnek, viszont a játék számos elemében javulást várok, erről azonban majd később.

Forrás:

Magyar New York Giants Blog

giantsfootball.blog.hu

Fotó: nypost.com