Az előző hét után ismét saját magukat verték meg a játékosaink, egy olyan Falcons ellen sikerült vereséget szenvedni, amelynek három értékelhető drive-ja volt és újra lezárhattuk volna öt perccel a vége előtt a mérkőzést.

Azt hiszem mindenki egyetért abban, hogy két dologban nagyon erős Daniel Jones: ezek a hosszú labdák és a read option játékok. Ehhez képest Jason Garrett mindössze egy 20 yardnál hosszabb játékot és egyetlen egy read optiont sem hívott. Nem lehetett panasz az irányítónkra, de mintha nem tudná az offensive coordinatorunk, hogy mit is kezdjen vele. Sajnos szépen lassan kijelenthető, hogy nem teljes értékű running back Saquon Barkley, ami igen fájó egy korábbi 1/2-re kiválasztott játékostól.

Minden play-nél benne lehet, hogy robbant egyet, de ennyi. Nem olyan játékos, aki stabilian (legalább) 3-4 yardot hozni tud a futásaival és a támadófal gyenge futásblokkolása mellett is lehetne hatékonyabb. Az eddigi pályafutása alapján hiba lenne hosszú távon is letenni mellette a voksunkat. Persze volt egy játék, amiből akár összejöhetett volna a bravúr, de le kell majd ellenőriznem, hogy valóban Ben Bredeson blokkolt rosszul. Bele lehet menni bármilyen vitába, de amíg Jones a leading rusherünk, addig nincs miről beszélni. Az elkapóknál Sterling Shepard és Darius Slayton is kidőlt, de felépült Evan Engram és az elmondottak alapján erős hét van Kadarius Toney mögött is.

Ehhez képest ki robbantott? A Jaguars-tól összekukázott Collin Johnson. Ugyan több yarddal zárt nála Kenny Golladay, de ez még úgy is várható volt a sztárelkapónktól, hogy csípősérüléssel küzdött. Szinte bűnnek számít 14 pontot szerezni ez ellen a Falcons védelem ellen és a sérülések sem lehetnek kifogások. Sokadszor vallott szégyent Garrett taktikája és a fegyelmezettséggel is probléma akadt. Folytatta a korábbi évek hagyományait és láttunk egy fumble-t Engramtől, akit a szurkolók is kikezdtek. Nem láttam nálunk még olyat, hogy ekkora üdvrivalgás lett volna akkor, amikor egy adott játékos elhagyta a pályát. Toney sem hozta el a megváltást és a jelenlegi formája alapján nem NFL szintű elkapó.

Sok ideig úgy nézett ki, hogy sikerült feljavulnia a védelemnek, de az utolsó öt percben hozták az elmúlt két hétben látott formájukat. A félidőben visszavonultatták Eli Manning mezszámát, de úgy látszik nem fogták fel a játékosaink, hogy a kulcspillanatokban bemutatott jó játékok miatt lett sikeres a korábbi irányítónk. Múlt héten a támadóinknál Darius Slaytonnak volt egy csúnya dropja a hajrában, ezúttal pedig Adoree Jackson szerezhetett volna egy könnyű interceptiont és zárhatta volna le a mérkőzést.

Ez nem történt meg, utána pedig megtalálta az ellenszert a Falcons. Nincs baj a 17 kapott ponttal, de amíg ilyen hibákat látunk a defense-től, addig kiállni sem leeht mellettük. Fájó a pass rush hiánya, hiába szereztünk 3 sacket, nagyobb nyomást kellett volna Matt Ryanre helyezni. Az első félidő végén egy fumble-t is összehozott Azeez Ojulari, de ezeket a sackeket lassan elcserélnénk tőle a hatékonyságra. Szép dolog a mérkőzésenkénti 1-1 villanás, de a mérkőzések nagy részében eléggé láthatatlan. További rossz hír, hogy térdsérülést szenvedett Blake Martinez, aki hosszabb időre is kieshet.

Nem tudok semmi jóval szolgálni, egyre egyértelműbbé válik, hogy nem tudta elhozni a győzelmeket Dave Gettleman, ráadásul Pat Shurmur után Joe Judge személyében is egy rossz vezetőedzőt nevezett ki. A tulajoknak, a general managernek, a front office-nak, az edzői stábnak és a játékosoknak is óriási felelőssége van az újabb gyenge kezdésben. Egyre inkább arra a megállapításra jutok, hogy nem működnek már a csapatunkra jellemző régi módszerek és ameddig ezt az utat fogjuk erőltetni, addig a liga alján fogunk maradni. Ideje megújulni.

Forrás:

Magyar New York Giants Blog

giantsfootball.blog.hu